Veégh Sándor

Ez a szócikk Veégh Sándorról szól. Hasonló címmel lásd még: Végh Sándor (egyértelműsítő lap).

Veégh Sándor (Aranymező, 1906. június 28. – Marosvásárhely, 1977. március 17.) erdélyi magyar irodalomtörténész, bibliográfus, egyetemi oktató.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Nagybányán és Csíkszeredában végezte, a Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. 1930-ban a kolozsvári I. Ferdinand Egyetem bölcsészkarán végzett, 1934-ben doktorált. Román és francia nyelvet tanított Csíkszeredában, Marosvásárhelyen. A második világháborúban katona volt. Hazatérve, 1945 után a marosvásárhelyi Kereskedelmi Középiskolában s óraadóként az OGYI-n tanított román nyelvet és irodalmat, majd a Tartományi Könyvtár munkatársa volt.

Irodalomtörténész-bibliográfusként elsőnek vette számba Petőfi Sándor költeményeinek román fordítóit és fordításait. Első írása 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapokban; közölt a Hitelben is (Kazinczy és a románok. 1942/5. 312–314). Későbbi cikkeit az Utunk, a Korunk és a Vörös Zászló hasábjain publikálta.

Kötete

• Petőfi a románoknál (bölcsészdoktori értekezés, Csíkszereda 1934).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Petőfi román műfordítás-irodalma. Korunk, 1957/12.
• Dorothea Sasu-Zimmermann: Petőfi în literatura română. 1849–1973. Bukarest, 1980. 292.