Sámánfa

Sámánfa
Guanacaste, Costa Rica
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae) Nemzetség- csoport: Ingeae Nemzetség: Albizia Durazz., 1772 Faj: A. saman
Tudományos név
Albizia saman (Jacq.) Merr.
Szinonimák
Szinonimák Acacia propinqua A.Rich. Albizia saman (Jacq.) F. Muell. Albizzia saman (Jacq.) Merr. Calliandra saman (Jacq.) Griseb. Enterolobium saman (Jacq.) Prain Feuilleea saman (Jacq.) Kuntze Inga cinerea Willd. Inga salutaris Kunth Inga saman (Jacq.) Willd. Mimosa pubifera Poir. Mimosa saman Jacq. Pithecellobium cinereum Benth. Pithecellobium saman (Jacq.) Benth. Pithecellobium saman var. saman (Jacq.) Benth. Pithecolobium saman (Jacq.) Benth. [Spelling variant] Samanea saman (Jacq.) Merr. Zygia saman (Jacq.) A.Lyons Zygia saman (Jacq.) Lyons
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sámánfa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sámánfa témájú médiaállományokat és Sámánfa témájú kategóriát.

A sámánfa vagy samánfa (Albizia saman) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj. A „samán” elnevezés közép- vagy dél-amerikai eredetű, „esőfa” vagy „az eső fája” jelentéssel bír, egyes források szerint a magyar „sámán” szóra csak hasonlít, így a sámánfa elnevezés kerülendő; azonban a Priszter Szaniszló magyar botanikus növénynévszótárában „sámánfa”-ként^[1] van megnevezve.

Előfordulása

A sámánfa sok helyütt meghonosodott; őshazája Közép-Amerika, egészen az Amazonas-medencéig.

Megjelenése

Koronája terebélyes, a magasságánál jelentékenyen szélesebb. Az ágakat csaknem mindig epifitonok borítják. A virágzatok púderpamacsszerűek, kívül rózsaszínűek, belül fehérek. Legfeljebb 30 méter magas fa, törzse többnyire csak néhány méteres, ágai lapos szögben emelkednek felfelé. A korona körülbelül 50 méter átmérőjű, ernyő alakú, laposan boltozott. Kétszeresen szárnyalt, levélkéi kisméretűek, ép szélűek, kissé ferde-elliptikusak, éjszaka és erősen felhős időben páronként összecsukódnak. A levelek szórt állásúak. A virág kisméretű, a „púderpamacsot” nagyszámú porzószál és kevés bibeszál alkotja, a többi virágszerv jelentéktelen. A virágok körülbelül 5 centiméter átmérőjű, fejecskeszerű virágzatokban fejlődnek. Termése megnyúlt, akár 30 centiméter hosszú, gyakran gyengén görbült, nagyméretű babhüvelyre emlékeztet.

Egyéb

A sámánfa alatt olykor napos időben is úgy érezzük, hogy esik az eső. Egy tajtékos kabócafaj él rajta, amely megszúrja a fát annak nagy cukortartalmú levéért, a fölösleges vizet pedig azonnal kiüríti magából. Egyenként ezek a cseppecskék alig érzékelhetők, ám ha a rovarok tömegesen elszaporodnak, szinte „esőzik” a korona. Mivel a samánfa impozáns méreteket ér el, ezért többnyire egyesével, terekre ültetik.

Képek

• 
  A növény
• 
• 
• 
  Törzse,
• 
  kérge
• 
  és faanyaga
• 
  Sámánfából készült bútorok
• 
  Lombja,
• 
  levelei és
• 
  pamacsos virága
• 
• 
• 
  Érettlen termései
• 
  Érett termése
• 
  Magva
• 
  A sámánfa virágai, levelei, termései és magvai
• 
  Rajz a virágról, levélről és termésről

Jegyzetek

Források

• Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221  
• Albizia saman (Jacq.) Merr. The Plant List
• Smith, A. C. 1979-1991 . Flora vitiensis nova
• Kostermans, A.J.G.H. (1980) Mimosaceae. In Flora of Ceylon as Samanea p.476
• Nitrogen Fixing Trees for Acid Soils - A Field Manual (Winrock, 1996) retrieved 2009-03-10
• World Agroforestry Center, AgroForestryTree Database retrieved 2009-03-10