Koppenhágai metró

Koppenhágai metró
Az M1-es metró egyik szerelvénye
Adatok
Ország	Dánia
Működés kezdete	2002. október 19.
Járműfajta	metró
Hálózat hossza	38 km
Állomások száma	39 db
Járművek száma	64
Nyomtávolság	1435
Maximális sebesség
M1, M2	80 km/h
M3, M4	90 km/h
Áramellátás	750 V DC (harmadik sín)
Üzemeltető	Metro Service A/S
Elhelyezkedése
Koppenhágai metró Pozíció Dánia térképén
é. sz. 55° 40′ 31″, k. h. 12° 34′ 13″55.675277777, 12.57027777755.675278°N 12.570278°EKoordináták: é. sz. 55° 40′ 31″, k. h. 12° 34′ 13″55.675277777, 12.57027777755.675278°N 12.570278°E
A Koppenhágai metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhágai metró témájú médiaállományokat.

A koppenhágai metró a dán főváros metróhálózata, amely jelenleg Koppenhágát, Frederiksberget és Tårnbyt szolgálja ki. Az M1-es és M2-es vonalakat 2002 októberében nyitották meg, a hálózat 2019-ben az M3-assal, végül 2020-ban az M4-essel érte el a 38,2 km-es hosszát.

A kezdeti nehézségek megoldása óta a metró több, mint 98%-os pontossággal működik, és 2008-ban 46 millió utast szállított. Az utasszámok azonban lényegesen elmaradnak a metróépítésről szóló döntés idején készített előrejelzésektől. Ennek részben az az oka, hogy számos többé-kevésbé párhuzamos buszjárat közlekedik, amelyek ugyan lassabbak a metrónál, de a jobb hálózati lefedettség miatt ez a teljes utazási időben nem feltétlenül jelentkezik.^[1]

Történelem

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az első szakaszt – Nørreport és Vestamager, illetve Lergravsparken között – 2002 októberében adták át. 2003 májusában készült el a Nørreport és Frederiksberg közötti szakasz, októbertől pedig már egészen Vanløséig lehetett használni. Abban az évben elkezdték a repülőtérig tartó harmadik szakasz építését, amit 2007. szeptember 28-án adtak át a forgalomnak.^[2]

2019. szeptember 29-étől körjárat (Cityringen) közlekedik, melynek keleti szakaszán 2020. március 28-ától az Orientkaj-ig is lehet utazni. 2024. június 22-én tervezik megnyitni az utóbbi vonalnak a déli kiágazását København Syd (Koppenhága dél) felé.

1992-ben konzorciumot hoztak létre az új Ørestad városrész fejlesztésére, amelynek az is feladata volt, hogy fejlesztési területek értékesítésével teremtse meg a metró finanszírozásának alapjait. A konzorciumban a koppenhágai önkormányzat 55%-os, a dán állam 45%-os részt birtokolt. 2007-ben az Ørestad konzorciumot a hasonló tulajdoni háttérrel rendelkező metró konzorcium váltotta fel. A metrót a telekértékesítések bevételeiből finanszírozták, de a konzorcium hitelt is felvehetett, amelyet az állam és az önkormányzat garantált. A modell sikeresnek bizonyult, mivel a területek a vártnál gyorsabban és magasabb áron keltek el, a piacon pedig olcsóbban lehetett hitelhez jutni.^[1]

Vonalak

A koppenhágai metróhálózat 2020 óta négy vonalból áll. Az M1-es és az M2-es Vanløséből indul, Christianshavn állomás után kettéágaznak, majd az Amager szigetén található Vestamagerig (M1), illetve a Koppenhágai repülőtérig (M2) közlekednek. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett.^[3] Öt helyen – Vanløse, Flintholm, Nørreport, Ørestad és Lufthavnen – van a metróknak S-tog- vagy regionális vasúti csatlakozása.^[2] A 2019-ben megnyitott M3-as vonal egy körjárat Østerbro, Nørrebro, Vesterbro és Indre By városrészekben. København H és Østerport állomások között vele párhuzamosan halad a 2020 óta üzemelő M4-es metró, ennek északi végállomása, Orientkaj a nordhavni kikötőben található, délen pedig København Syd-ig (2023 decemberéig Ny Ellebjerg) közlekedik.

Térkép

Állomások

A metróállomások tervezésénél a kényelmes és egyszerű eljutást tartották szem előtt, ezért a klasszikus, funkcionális skandináv dizájnt választották. A föld alatti szakaszokon kilenc állomás működik, de a felszíni állomásokat is hasonló szellemben és formatervezéssel alakították ki.^[4]

Szerelvények

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az M1-es és M2-es metróvonalat összesen 34 vonat szolgálja ki. A háromkocsis szerelvények hosszában teljesen átjárhatók.^[5] Vezető nélkül, teljesen automatizáltan működnek, de vonatkísérő tartózkodik a szerelvényeken.^[6] A vonatok 300 fős kapacitásából nagyjából 100 ülőhely; a gyors utascserét oldalanként hat széles ajtó szolgálja. Az ülések a menetiránnyal párhuzamosak a vonat két szélén, kivéve a vonat elejét, ahol az előre néző ülésekről a nagy szélvédőn át ki lehet látni. Négy helyen felhajtható üléseket szereltek be, hogy kerekesszékkel, babakocsival vagy kerékpárral is fel lehessen szállni. Minden kocsiban két elektronikus utastájékoztató található.^[5] A vonatok és az állomások biztonságát térfigyelő kamerák is biztosítják.^[6]

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Copenhagen Metro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Hivatalos honlap (dán, angol)
• Metro^{[halott link]}, Koppenhága község (angol)