Kevi

Kevi (Кеви / Kevi)
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bánsági
Község	Zenta
Rang	falu
Irányítószám	24407
Körzethívószám	+381 24
Népesség
Teljes népesség	887 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″45.850277777778, 19.87472222222245.850278°N 19.874722°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″45.850277777778, 19.87472222222245.850278°N 19.874722°E

Kevi (szerbül Кеви / Kevi) település a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Zenta község területén, Zentától 25 km-re délnyugatra.

Története

Kevi települést a 14. században említik először a Csík-patak mentén Kevi, illetve Kavia néven. Az első pontos adat a faluról 1522-ből származik, ekkoriban azonban Kevi még aligha lehetett több, mint a kiterjedt Dél-alföldi tanyavilág egyik központja.

A 16. századi iratokban Kevi Csongrád megyéhez tartozó településként szerepel, amely közel fekszik a Tiszához és Zentához. A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen kipusztult a falu.

A 18.század végén már újra benépesült és a kis iparosoknak köszönhetően gyors fejlödésnek indult.

A település mellett I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyok korából származó pénzek kerültek elő. Nyugatabbra pedig honfoglalás kori sírok is feltárásra kerültek.

A vidék fokozatos urbanizálódásával (az elektromos áramot 1953-ban, a vízvezetéket 1967–68-tól kezdték építeni) a környék lakosai fokozatosan a Tornyos–Törökfalu műút mellé telepedtek.

Népesség

Demográfiai változások

Etnikai összetétel

Oktatás

A Keviben működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. A helyi iskola a tornyosi Tömörkény István Általános Iskola kihelyezett tagozata. 2006-ban 29 tanulója volt. A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, Zentán, Adán, Topolyán, illetve Szabadkán végzik.

Munkalehetőség

A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel. Néhány család dohánytermesztéssel tesz szert jövedelemre. Van egy mezőgazdasági társszövetkezet is a környéken, ahol szintén többen dolgoznak a faluból. Jelentős a környező mezővárosokba ingázók száma.

Kultúra

A kulturális élet megszervezését főleg a Móra István Művelődési Egyesület vállalja fel, amelynek jelenleg mintegy 70 tagja van.

A falu egyik legnagyobb ünnepének a kenyérszentelő számít. A tavaszi ünnepségeket főleg Húsvét táján rendezik. Újabban megrendezik a Napsugaras ősz című műsort is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a Mikulásvárás vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.

2011. szeptember 1-jén megalakult a Gyöngyvirág Magyar Néptáncoport a Móra István Művelődési Egyesület keretén belül. Az egyesületnek jelenleg 164 tagja van.

Jegyzetek

Források

• Kevi és térképe
• Kevi - A Vajdaság települései és címerei Archiválva 2012. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben