Farkas Emőd

Farkas Emőd
Született	1866. augusztus 10.[1] Álmosd[2]
Elhunyt	1920. november 1. (54 évesen)[2] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró író költő
Iskolái	Ungvári Katolikus Gimnázium (–1885) Budapesti Tudományegyetem (1885–1889)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	elbeszélés epikus költemény
Fontosabb művei	• Álmok, árnyak • Margitszigeti vadrózsák • Boszniában
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Emőd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dulházi, farkasfalvi Farkas Emőd (Álmosd, 1866. augusztus 10. – Budapest, 1920. november 1.) író, költő, hírlapiró.

Élete

Farkas Balázs kisdednevelő és Thanhoffer Róza fia. Középiskoláit az ungvári királyi katolikus főgimnáziumban végezte; 1885-89-ben a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. Tanított Sopronban a Csöndes-féle gimnáziumban, Rákospalotán a dr. Szabó Alajos-féle intézetben és a budapesti magyar királyi állatorvosi akadémián. 1890-91-ig a katonai évét szolgálta le és tiszti vizsgát tett; azután Rákospalotán nyert tanári alkalmazást. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (37-5-40).

Első irodalmi cikke az Ungvári Közlönyben (1883. Ünnepeljük meg márczius 15-ét c.) jelent meg; ettől kezdve a nevezett lapban és az Ungban sűrűn jelentek meg tőle vezérczikkek, tárczák, vers és próza; 1885-86-ban a Függetlenség cz. politikai napilapnak belmunkatársa volt, melyben számos politikai és szépirodalmi dolgozata jelent meg névtelenűl vagy F. E. és f. e. jegyek alatt. Ezeken kívül a Magyar Geniusz, Ország-Világ, Egyetértés, Budapest, Képes Családi Lapok, Magyar Nők Lapja, A Hét, Üstökös, Magyarország sat c. lapokban jelentek meg tőle részint verses, részint prózai irodalmi dolgozatok.

Könyvei

• Reményeim. Budapest, 1887. (Apróbb költemények és három költői dolgozat: Petőfi halála, melylyel VII. oszt. tanuló korában pályadíjat nyert a Dajka-körben, Világos elegia és Dárius kincse, népies költői elbeszélés.)
• A szabadságharcz 1848-49-ben, hősköltemény-töredék. Budapest, 1888.
• Álmok, árnyak. Budapest, 1889. (Elbeszélések Botond névvel.)
• Margitszigeti vadrózsák. Ujabb költemények. Budapest, 1891.
• Bakaélet (humoros történetek a baka életből.) Budapest, 1892. arczk.
• Bakavilág. Budapest, 1892. (Humoros történetek.)
• Hogy tehetjük le a tiszti vizsgát? Budapest, 1892. (Tankönyv önkéntesek számára.)
• Azok a tisztek. Humoros történetek. Budapest, 1893. (Két kiadást ért.)
• Boszniában. Budapest, 1893. (Elbeszélések.)
• A józsefstadti kőkoporsó. Regényes korrajz a 48/49 utáni gyászidőkből, Budapest, 1900^[3]
• Damjanich fiai. Regény a szabadságharcból, Budapest, 1902^[4]
• Rákóczi lobogója alatt. Regényes korrajz, Budapest, 1903^[5]
• A szabadság vértanui. Regényes korrajz a szabadságharczból, Budapest, 1907^[6]
• Petőfi élete. Regényes korrajz, Budapest, 1909^[7] (Petőfi-Könyvtár 11.)
• Magyarország Nagyasszonyai I-III., Budapest, 1911^[8] (→ az I-II. kötet reprint kiadásban is megjelent)^[9]
• Az 1848-49-iki szabadságharcz anekdota kincse, Budapest, 1911^[10]
• Csataképek 1914. Kis történetek a nagy háboruból, Budapest, 1914^[11]
• A gyermek kapitány. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n. [1910 k.]^[12]
• Diákhősök 48-ban. Regényes történet a szabadságharcból a tanulóifjuság számára, Budapest, é. n. [1910 k.]^[13]
• Egy rossz fiu története, Budapest, é. n. [1910 k.]^[14]
• Volt egyszer... Mesegyüjtemény, Budapest, 1923^[15]

Műfordítások

• May Károly: A feketék országában, Budapest, é. n. [1910 k.]^[16]
• May Károly: Mandarinok országában, Budapest, é. n. [1910 k.]^[17]

Jegyzetek

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926.   → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)

Kapcsolódó szócikkek

• Az Osztrák–Magyar Monarchia ifjúságnevelő könyvei