Fényberek
| Fényberek (Платичево) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Árpatarló |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 22420 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 70,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 66 m |
| Terület | 39,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 49′ 16″, k. h. 19° 47′ 43″44.8211, 19.795344.821100°N 19.795300°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 16″, k. h. 19° 47′ 43″44.8211, 19.795344.821100°N 19.795300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fényberek témájú médiaállományokat. | |
Fényberek[1] (helyi szóhasználatban gyakran Platics), szerb nevén Платичево magyarlakta település a Száva-vidéken, a Vajdaságban. Jelenleg a Szerémségi körzetben, az Árpatarló községhez tartozik.
Demográfiai változások
| 1910 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2068 | 2378 | 2507 | 2726 | 2824 | 2812 | 2809 | 2760[2] |
Etnikai összetétel
- 1910-ben 2068 lakosa közül 412 magyar (19,9%), 1065 szerb (51,5%), 527 horvát (25,%) volt
- 1991-ben 2809 lakosa közül 203 magyar (7,2%), 1734 szerb (61,7%), 549 horvát (19,5%) volt
- 2002-ben 2760 lakosából 174 magyar (6,3%), 2007 szerb (72,7%) és 361 horvát (13,1%) volt
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2007 | 72,71 |
| Horvátok | 361 | 13,07 |
| Magyarok | 174 | 6,30 |
| Jugoszlávok | 81 | 2,93 |
| Cigányok | 57 | 2,06 |
| Montenegróiak | 6 | 0,21 |
| Macedónok | 2 | 0,07 |
| Albánok | 2 | 0,07 |
| Ukránok | 1 | 0,03 |
| Szlovének | 1 | 0,03 |
| Szlovákok | 1 | 0,03 |
| Muzulmánok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevének eredete
Magyar neve a 'föveny' jelentésű fény+berek szóösszetételből ered, ami a helység fekvésére utal (a Száva számos ága veszi körül).
Történelem
Fényberek már a középkorban is létező település volt, eredetileg Kővályú várához tartozott.[4] A török időkben elnéptelenedett, magyar lakossága elmenekült. Később szerbek és a XVIII. században Kliment törzsből származó katolikus albánok telepedtek meg itt. Mai magyar lakossága nem a hódoltságot túlélt nyelvszigetek maradványa, hanem XIX. századi újratelepedés eredménye. A századfordulón magyar Julián-iskola működött Fénybereken. Egyre csökkenő magyar közössége számára egyre nagyobb problémát jelent az asszimiláció és az anyanyelv elvesztése, mivel a településen magyar iskola nem működik. Kulturálisan a szomszédos Nyék (Nikinci) falu magyar egyesületéhez tartoznak.
Pravoszláv temploma barokk, miáltal katolikus templomát a II. világháború harcaiban lebombázták, ma modern stílusú.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc=F%e9nyberek&trunc=0
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Valkó megye.
 | Ez a szerbiai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
