Erdei tisztesfű

Erdei tisztesfű
Kivirágzott példány
Kivirágzott példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Lamioideae
Nemzetség-
csoport: 		Stachydeae
Nemzetség: Tisztesfű (Stachys)
Faj: S. sylvatica
Tudományos név
Stachys sylvatica
L.
Szinonimák
  • Stachys canariensis Jacq.
  • Stachys cordata Gilib. [Invalid]
  • Stachys cordatifolia Gilib. [Invalid]
  • Stachys foetida Gueldenst. ex Ledeb.
  • Stachys glaucescens Muss.Puschk. ex Spreng.
  • Stachys trapezuntea Boiss.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei tisztesfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tisztesfű témájú médiaállományokat és Erdei tisztesfű témájú kategóriát.

Az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az erdei tisztesfű csaknem egész Európában előfordul. További előfordulási területei Ázsia mérsékelt övi részein találhatók meg. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]

Megjelenése

Az erdei tisztesfű évelő, 30-120 centiméter magas növény. Négyszögletes szára felálló, felül elágazó, a virágzattal együtt borzas szőrű. Hosszú nyelű, hullámos felszínű, szív vagy széles tojás alakú, fűrészes szélű, kihegyezett csúcsú, keresztben átellenesen álló levelei a csalánéhoz hasonlók, átható, kellemetlen szagot árasztanak. A bordó vagy bíborvörös virágok pártáját világosabb rajzolat díszíti. A párta kétszer olyan hosszú, mint a csésze. A virágok legfeljebb hatosával, álörvösen helyezkednek el a levelek hónaljában, és végálló állfüzért képeznek. Termése 4 makkocskából áll, melyeket a megmaradó csészelevelek fognak közre.

Életmódja

Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.

A virágzási ideje június–augusztus között van.

Gyógyhatásai

Sebgyógyító, görcsoldó, hatásos menstruációs zavarok ellen is.[3]

Felhasználása

A belőle nyert sárga színezéket gyapjú festésére használják.[3]

Megfőzve gombaízű, leveseket, szószokat ízesítenek vele.[3]

Képek

  • Virágai
    Virágai
  • A növény
    A növény
  • Levelei
    Levelei
  • A csészelevelek által közrefogott termések
    A csészelevelek által közrefogott termések
  • Rajzok a növényről
    Rajzok a növényről

Jegyzetek

  1. ↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. ↑ a b c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 66. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

Források

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349  
  • http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-195698
  • USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Stachys sylvatica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.

Kapcsolódó szócikk

Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap