Alsószivágy

Alsószivágy (Asuaju de Jos)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Felsőszivágy
Rang	falu
Községközpont	Felsőszivágy
Irányítószám	437016
SIRUTA-kód	107109
Népesség
Népesség	307 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	196 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 26″, k. h. 23° 13′ 23″47.540519, 23.22298747.540519°N 23.222987°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 26″, k. h. 23° 13′ 23″47.540519, 23.22298747.540519°N 23.222987°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsószivágy (románul Asuaju de Jos) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Felsőszivágytól délkeletre, Felsőszivágy és Bükkörményes között fekvő település.

Nevének eredete

A település régi Aszuágy neve a magyar aszó (száraz) völgy; időszakos vízfolyás és az ágy (meder) főnév összetételéből ered.

Története

Alsószivágy, vagy régi nevén Aszuág, Aszuágy nevét 1391-ben említették először az oklevelek. A települést a szomszédos Felsőszivágy településsel együtt Középszolnok vármegyéből csatolták e megyéhez.

Nevét az idők során többféle formában írták, így 1391-ben Izlaug, 1394-ben Iziuagh, 1394-ben Also Azywagh 1569-ben Alsozywagy, 1595-ben Also Ziwagh néven.

Az Erdőalja kerülethez tartozó két királyi falut Alsó- és Felsőszivágyot 1390 után Mária királynő Szász fiainak; Balknak, Drágnak és Jánosnak adományozta.

1391-ben Zsigmond király parancsára beiktatták a két Aszuágy birtokába Balk és Drág vajdákat, máramarosi és ugocsai ispánokat is új adomány címén.

1424-ben Bélteki Balk fiának Sandrinnak fiai: János és László, valamint Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoztak. Alsó- és Felsőaszuágy Drágnak és fiainak: Györgynek és Sandrinnak jutott.

1475-ben a település a Drágfiak birtokaihoz tartozott.

1569 előtt a Báthoryak voltak birtokosai, azonban 1569-ben János Zsigmond a hűtlenségbe esett Báthory György birtokát Felsőszivággyal együtt idősebb Gyulafi Lászlónak adományozta.

1797-es összeíráskor Alsószivágy birtokosai báró Bornemissza József, gróf Bethlen Sámuel, gróf Gyulai József, Bethlen Gergely, Toroczkai Ágnes és Teleki Imre voltak.,

1847-ben végzett népszámláláskor Alsószivágynak 902 lakosa volt, melyből 900 görögkatolikus és 2 izraelita.

A trianoni békeszerződés előtt Alsószivágy Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1772-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Népviselet, népszokások

Alsószivágy lakosainak téli felső ruhája a gallértalan fehér guba volt.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 606–614. o. Online elérés
• Németh Péter: A középkori Szatm. m. települései a XV. sz. elejéig. ISBN 978-963-7220-63-0

Jegyzetek