Aare
Aare | |
![]() | |
Az Aare Bernnél | |
Közigazgatás | |
Országok | ![]() |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 295 km |
Forrásszint | 2310 m |
Vízgyűjtő terület | 17 779 km² |
Forrás | Aar Glaciers |
Torkolat | Rajna |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Aare témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Aare (vagy Aar) Svájc leghosszabb folyója (295 km). Vízgyűjtő területe 17 779 km². Esése 1562 m.
Nevének története
Egyes elméletek szerint az Aar neve szerepel az ókori eredetű, gall nyelven írt berni cinktáblán. A folyó latin neve Obringa volt.
Útja
A Grimseli-tónál, a Berni-Alpokban ered, az Aar-gleccserben, 2260 m magasban. Több patakkal egyesülve képezi a 75 m magas Handeckfall nevű vízesést, majd keskeny és mély sziklahasadékon folyik át, egyesül a Rychenbachhal, átfolyik a Brienzi- és Thuni-tavakon, és körülárkolja a félszigetszerűen magas fennsíkon fekvő Bern városát. Ezután a Jura hegység déli lábaihoz simul, felveszi a Reusst és Limmat-ot és Koblenznél(wd), Waldshuttal szemben, a Rajnába torkollik. A Thuntól a Rajnáig hajózható.
Mellékfolyói
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/71/Brugg_Altstadt.jpg/250px-Brugg_Altstadt.jpg)
- Limmat
- Linth (a Zürichi-tó fő táplálója)
- Sihl
- Reuss
- Kleine Emme
- Sarner Aa
- Engelberger Aa
- Schächen
- Furkareuss
- Suhr
- Wigger
- Emme
- Zihlkanal
- Saane (Sarine)
- Sense
- Kander
- Simme
- Allenbach
- Lütschine